Tyimességek

...avagy Tyima gondolatai.

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Magán vagy állami nyugdíjpénztár?!

E-mail Nyomtatás PDF

 

Közeledik egy bizonyos határidő, és mindenkit érdekel, mindenki elmondja, leírja, kiüvölti, megtelefonálja a véleményét...

-A tyimek irányvonalát folytatva, a legszigorúbb tárgyilagossággal, -középen állva-  a pénztárak helyzete, és rengeteg kapcsolódó információ! Szándékom szerint, ezeken az oldalakon, mindenkor a saját -és olvasóim- szubjektív véleménye fog megjelenni, nem válik párthírharanggá! (addig jó, amíg innen is, onnan is kapom a kokikat)Wink Addig íródik  e honlap egyensúlyban...

"Megszavazta a Ház a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvényt és elfogadták a nyugdíjjárulékok elvonásáról szóló törvényjavaslatot is, a befizetések felfüggesztését és az állami rendszerbe való visszalépés lehetőségét. Azaz a következő 14 hónapban minden nyugdíjjárulék az államé lesz. Tehát bárki otthagyhatja nyugdíjpénztárát és visszaléphet az állami rendszerbe, így minden eddigi megtakarítását az államnak adja."

De mi is az a "nyugdíj", hivatalosan társadalmi biztosítás? Érdemes elolvasni, mert az időt megállítani nem tudjuk, és egyszer (hátha) minket is testközelből érint :

A magyar társadalombiztosítás több évszázados hagyományra nyúlik vissza.Elsőként 1224-ben Selmec városa építtetett kórházat a bányászok gyógyítására. A kor legveszélyesebb foglalkozását űzők, a bányászok hoztak létre először önsegélyező szervezeteket, ún. bányatársládákat. Az első bányatársláda 1496-ban Thurzó János bányájában alakult. A kereskedelemben, illetőleg az iparban alkalmazott segédek és munkások védelmében először az 1840-ben kiadott két törvény mondta ki, hogy a „kereskedő tanítványa” a kereskedőtől orvosi ápolást követelhet. Az ipari fejlődés megindulása igényelte a magyar biztosítási rendszer megszervezését, mert átfogó biztosítás nélkül nincs szociális biztonság. Ez "Az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetén való segélyezéséről szóló" 1891. évi XIV törvénycikk megalkotásával kezdődött, amely európai színvonalon szabályozta a baleset és betegbiztosítást, garantálta a pénzbeli és természetbeni ellátásokat. 1907-ben a korábbi törvény hiányosságait figyelembe véve az országgyűlés a balesetbiztosítás mellett a társadalombiztosítás működésének legfontosabb alapelveit is törvényben rögzítette. E törvényre építve jött létre az Országos Munkásbetegsegélyező és Balesetbiztosító Pénztár (Országos Pénztár) és annak helyi szervei, a munkásbiztosító pénztárak. 1928-ban került sor az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) megszervezésére. Az öregségi és rokkantsági biztosítás bevezetésével öregségi rokkantsági, özvegyi és árvasági járadék-ellátást nyújtottak. A szélesebb dolgozói réteg számára a gyermeknevelési pótlékot 1938-ban vezették be. Ezzel a szociális gondoskodás és egészségügyi ellátás területén olyan alapokat és modern szervezetet hoztak létre, ami Közép-Európában sehol sem érvényesült. A II. világháborút követően a társadalombiztosítást államosították és a szociális biztonságért az állam vállalt garanciát. 1945-50 között a különböző foglalkozási ágak és munkavállaló csoportok biztosítását szolgáló társadalombiztosítási szervezetek fokozatosan beolvadtak az Országos Társadalombiztosítási Intézetbe. "Önálló biztosítóintézetként csak a MÁV Betegségi Biztosító Intézete maradt meg. 1950-től a társadalombiztosítás igazgatását a Szakszervezetek Országos Tanácsára (SZOT) bízták. A felügyeletet a Minisztertanács gyakorolta. 1975-ben kiadott társadalombiztosítási törvény egységes elvek alapján szabályozta a társadalombiztosítás ágazatait és ellátásait, a magyar lakosság számára pedig az állami egészségügyi szolgálaton keresztül alanyi jogon biztosította az egészségügyi ellátást. A társadalombiztosítás 1975-ben gyakorlatilag a teljes lakosságot lefedte. Az 1984-től a társadalombiztosítás irányítását a szakszervezetektől az állam vette át. 1989. január 1-jével az Országgyűlés döntése értelmében a társadalombiztosítás elkülönült az állami költségvetéstől. Az Alap önálló, állami garanciát élvező pénzalapként kezdett működni. A társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és a rövid távú feladatairól” elnevezésű törvény a költségvetéstől még 1989-ben elkülönített Társadalombiztosítási Alapot két részre osztotta: Egészségbiztosítási Alapra és Nyugdíjbiztosítási Alapra. Irányításukat az alapok szerint szerveződő önkormányzatokra bízta. 1993-ban alakult meg az Egészségbiztosítási és Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat, s ezzel megszűnt az országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság. Az Önkormányzatokat 1998-ban feloszlatták, az alapok felügyeletét közvetlenül a Kormány végzi, az OEP irányítását a Kormány 1998-99 között a Miniszterelnöki Hivatal, 1999-2001 között a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, 2001-től az egészségügyi, 2002-től az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, 2004. szeptember 29-től az egészségbiztosításért felelős egészségügyi, 2010. május 25-től nemzeti erőforrás miniszter útján látja el. Az Egészségbiztosítási Alap állami garanciával működik. Fő bevételi forrását a járulékokból származó bevételek jelentik, melyet 1999. óta az APEH szed be. A járulékok mértékét és megoszlását az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási alapok között az Országgyűlés törvényben határozza meg.

(Tehát nyomon követhető, hogy a jó szándék mellett, többször átalakult a Pénztár, hol az állam, hol az Önkormányzatok irányították! Azaz, a befizetett összeg kezelési joga többször váltott gazdát, ahogy a Pénztárban lévő vagyon is!)

-Mi folyásolhatja be a befizetések, és kiadások mértékét, azaz hogy veszteséges, vagy nyereséges a pénztár :

  • Társadalmunk elöregszik, az aktív keresők aránya csökken
  • A nyugdíjkorhatár emelkedik
  • A nyugdíjak értéke csökken

Mivel a  következő 14 hónapban minden nyugdíjjárulék az államé lesz. Tehát bárki otthagyhatja nyugdíjpénztárát és visszaléphet az állami rendszerbe, így minden eddigi megtakarítását az államnak adja. Továbbá a törvényjavaslat megszünteti a pályakezdők kötelező nyugdíjkassza-tagságát is. A kormány szerint a változtatás mindenkinek visszaadja a saját pénze feletti szabad rendelkezés jogát, a nyugdíjpénztár-választás szabadságát.
A magán-nyugdíjkasszák legnagyobb előnye az átláthatóság, mivel pontosan követhető, hogy ki hol tart a befizetésekkel. Ezzel szemben az állami rendszer nagy hátránya, hogy ez esetben az összes megtakarítást az államra bízza, aki visszalép. Ezért a kormány ígéretet tett, miszerint a befizetéseket majd egyéni számlákon különítik el, így mindenki számára követhető lenne minden befizetés, a felhalmozott teljes vagyon illetve a belső hozam. További nyugtalanító kérdés lehet az új rendszerrel kapcsolatban a felhalmozások örökölhetősége, ugyanis az állami nyugdíjpénztár esetében a befolyó járulékokból fizetik az aktuális nyugdíjakat, tehát nincs felhalmozás a rendszerben, ily módon az öröklést nem lehet megoldani.
Mindenesetre, ha a kormány várakozásai megalapozottak, úgy a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépők 1500-2000 milliárddal gazdagíthatják az államkasszát.

-A magánnyugdíjpénztári tag, nyugdíjba vonulása esetén a TB rendszerből kapja a várható állami nyugdíj 75 százalékát, ami kiegészül a magánnyugdíjpénztárból származó nyugdíjszolgáltatással. Ez utóbbi függ a befizetett tagdíjak összegétől, attól, hogy ebből mennyi kerül a fedezeti tartalékra, s ennek hozamától. Nem mindegy tehát, mibe fektetik a befizetéseket a pénztárak, s az sem mindegy, milyen költségekkel működnek – a gazdasági, pénzügyi válság nyomán csökkent a befektetések piaci értéke, s a hozamok negatívvá váltak.

A pénztárak nyugdíjszolgáltatásai – az eredeti kalkulációk alapján – az inflációt 1–2 százalékkal meghaladó reálhozamok esetén lesznek eredményesebbek a TB rendszerben maradókénál. Ez az előnye ennek a rendszernek, s az, hogy ha a magánnyugdíjpénztári tag a nyugdíjszolgáltatás előtt meghal, az egyéni számlaösszegre az általa megjelölt kedvezményezett jogosult.

-Vajon elég lesz-e nyugdíjas éveinkre a korábban évtizedekig megfizetett nyugdíjunk, vagy ez nem garancia arra, hogy ne kelljen nélkülöznünk hajlott korunkban, nyugdíjas éveinkben??

Nézzük meg részletesen:
Amit az állami nyugdíjalapba fizetünk, azt a pénzt a jelenlegi nyugdíjasok kapják meg. Ez nem azt jelenti, hogy elveszik a pénzünket és másnak adják, hanem azt, hogy a társadalomban már nem aktív emberek, vagyis nyugdíjasok számára a társadalom aktív tagjai adják össze a pénzt, vagyis a fiatalok nyugdíjbefizetéséből kapják nyugdíjukat az „öregek”.

Emellett ha megfigyeljük a statisztikákat, megállapíthatjuk, hogy jelentős a változás az aktív és inaktív dolgozók számában. Míg az aktív dolgozók száma folyamatosan csökken, addig az inaktív dolgozók (nyugdíjasok száma) arányaiban növekszik.  Összegezve, egyre kevesebb aktív kereső által egyre kevesebb járulék kerül befizetésre, és ebből kell az államnak megoldani az egyre több nyugdíjas nyugdíjának a kifizetését. A mai társadalombiztosítási szabályokat akkor találták ki, amikor jóval többen dolgoztak bejelentett munkaviszonyban, és jóval kevesebben élték meg a nyugdíjas éveiket.

(Szerény véleményem, hogy nincs jó döntés! Szokás szerint, a melós jár rosszul, már ha a törvényeknek eleget téve, nem feketén dolgozik!- Ha az állam összeomlik, azaz a TB nem fizeti a nyugdíjat , akkor a magánnyugdíjpénztár is elveszíti vagyona jelentős részét, tehát a nyugdíjas se kapja meg a teljes  járandóságát! Majdnem mindegy honnan nem kapunk pénzt, azt hiszem...)

Módosítás dátuma: 2011. január 26. szerda, 10:58  

Hozzászólások 

 
0 #11 tyima 2011-02-03 08:56
Eliza!
Ha véletlen marad a hó utolsó napján mit félretenni, akkor otthon, egy biztos tuti helyre! nem írom ki hova, ott keresnék legutoljára, akik ilyennel foglalkoznak...hihihihihi
De ritka, ha marad tartalék...Viszont a kezelési költség sem lesz a banké!
Idézet
 
 
0 #10 tyima 2011-02-03 08:53
Persze Zoli atya, mindennek van oldala, és ellenoldala! Azt viszont kár lenne tagadnom, hogy miután kiderült, mennyi folyik be az államkasszába, a hitelem a következőképp módosult : 3 milliót vettünk fel, akkor 150 Ft volt a frank. Januárban a hiteltartozásun k a 230 (vagy fölötti)Ft miatt, 6 500 000 Ft körül volt. Ám kiderült a magánnyugdíjvag yonnal megerősödött az állam, a forint "felerősödött" 206 Ft- ra, a frankkal szemben, és a hiteltartományu nk "zsugorodott" 5 millióra. Szóval érdekes dolgok ezek...2 nap alatt, közel kettő millió! forint "mozgott"
.................................
megtértél kis Hazádba atyám? A fontos leveled az oltásokról kitettem, hirdetem! Már többször beszélgettünk erről Mátyinéval, és ...hát több, mint érdekes!!!
Idézet
 
 
0 #9 Eliza 2011-02-02 15:12
Idézet - Tyima:
-Vagy a rengeteg bizonytalan utat lerövidíteni Andris,és Eliza nem fizetni semmit, hanem feketén melózni, amíg fel nem fordul az ember?!
Sajnálatosan sokan választják ezt az utat!

De ezt csak addig tudod csinálni, amíg bírsz mozogni... aztán tényleg a felfordulás jön! Hacsak félre nem rakod a feketén megdolgozott "vagyonkádat"...

***********

Zoltán!
Főként azért sem méltányos, mert ahogy anno nem is olyan nagyon rég azzal zsaroltak bennünket, mi lesz, ha nem lépünk magánnyugdíjpén ztárba (vagyis rákényszerített ek!), most meg az ellenkezőjét teszik... Naná, hogy nem azért, hogy nekünk legyen jobb!
Idézet
 
 
0 #8 Zoli atya 2011-02-02 12:03
Tetszik ez az értelmes diskurzus, mert eddig úgy voltam vele, ez nekem magas, mindegy, hagyom. Pedig közeleg a 40.év, lassan gondolnom kell a nyugdíjamra. Tetszik András javaslata, főleg mert érhető és egyszerű. Sajnos odafönt nem mindig azt nézik mi az igazán jó nekünk, csak próbáljálk mgetetni velünk, hogy úgy nézzen ki milyen jól járunk mi. Nekem is gáz, hogy váltáshoz nem kell semmit tenni, és a magánynyugdíjpé nztárakat ellehetetleníti k. Ez nem méltányos és nem igazságos, és a cél egyértelmű: az állam zsebébe tömni pénzt. Remélem, legalább jó célra használják fel.
Idézet
 
 
0 #7 tyima 2011-02-02 10:16
-Vagy a rengeteg bizonytalan utat lerövidíteni Andris,és Eliza nem fizetni semmit, hanem feketén melózni, amíg fel nem fordul az ember?!
Sajnálatosan sokan választják ezt az utat!
Idézet
 
 
+1 #6 Eliza 2011-02-01 20:52
Idézet - andrás:
Tehát a megoldás: magánnyugdíj-pénztárból ki, államiba vissza + önkéntes pénztárba annyit fizetni, mint eddig a magánba.

Van önkéntesem, igaz, nem annyit fizetek bele, de van... amíg rá nem teszik a kezüket arra is, majd találnak rá módot a fúvósok...
Idézet
 
 
0 #5 2011-02-01 19:25
Magánnyugdíjpén ztári tagnak nem érdemes lenni, mert az ott töltött idő decembertől nem számít bele a nyugdíjba (nem számít munkával töltött időnek), tehát aki marad, az elveszti az állami nyugdíjat.

De az állami nyugdíj kevés, ezért kell mellette más is. Marad a harmadik megoldás: az önkéntes nyugdíjpénztár, ami nem szűnik meg. Ez nem számít magánnyugdíjnak , ezért nem veszélyezteti a nyugdíj-jogosultságot, nem csökkenti a munkával töltött időt, de kiegészíthetjük vele az állami nyugdíjat.

Tehát a megoldás: magánnyugdíj-pénztárból ki, államiba vissza + önkéntes pénztárba annyit fizetni, mint eddig a magánba.
Idézet
 
 
0 #4 tyima 2011-01-31 14:47
No, érted Te a csíziót! "minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel..."Tényleg mindennel?
Idézet
 
 
0 #3 Eliza 2011-01-31 14:34
Hát éppen ez az! Ezért nem csináltam semmit, magyarán az állami hangversenyt fogom játszani, szidni, átkozni.... bár dicsérhetném!
Idézet
 
 
0 #2 tyima 2011-01-31 09:42
Talán egy apró sejtés: az elkövetkezendő négy év zenészei ha az állami hangversenyt játsszák, akkor Neked is , azt kell nézned, hallgatnod...A magán hangversenyterm ek bezárnak lassan...Jó zenész vagy Eliza, érted Te a kotta hangját ugye?
Idézet
 
 
0 #1 Eliza 2011-01-30 20:02
No, ez az!
Itt állok és nem tudom, mit tegyek. Mindenesetre remekül kitalálták, hogy aki nem csinál semmit, az "önként" visszalép. Eddig ha valamit akartam, akárhová belépni, kilépni, átlépni, visszalépni, annak utána kellett menni, vagyis munkával-cselekedettel jár. Most meg a lustaságunkra alapoztak, totál be is jön nekik szerintem. Normális esetben akkor kellene utánajárnom, ha vissza akarnék léoni... De most nem így van ám!
Idézet
 

Szóljon hozzá!

tyim elvben egy demokratikus, szókimondó portál! De azért vannak illemszabályok, melyeket nem illik áthágni! Ha mégis mutatkozna szándék, tyim éber...


Biztonsági kód
Frissítés

Keresés

Jelenlévők

Oldalainkat 45 vendég böngészi
A site hozzáadása a KedvencekhezAz oldal hozzáadása a KedvencekhezBeállítás kezdőlapnak!Oldal megosztásaOldal elküldése emailkéntOldal nyomtatása

Hozzászólások