Tyimességek

...avagy Tyima gondolatai.

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Február 13.-a. A házasság világnapja

E-mail Nyomtatás PDF
A mai vasárnap nem egy átlag nap. A házasságot kötő emberek  ünnepe. Mint mindent, a házasság intézményét is aláásta a világban eluralkodott "libsi eszme" ! Mindent tégy tönkre, semmit -és senkit ne tisztelj, mert Te is lehetsz az bármikor, vállalva saját magad...Valahogy ilyenformán tudom lefordítani a jelen kor törekvéseit! Amíg aztán a "vadhajtásokkal" a kóros eszmény -és világképekkel harcol az ember, nincs idő másra, a lényegi dolgokra! Vissza a házassághoz. Nyilván a saját érzelmeim ismerem a legjobban, a saját izgalmam, kiváncsiságom-kiváncsiságunkat tudom leghitelesebben ideidézni! Azt a pillanatot, azt a fajta érést, amely végbemegy két emberben, nehéz szavakba önteni. -Engedjétek meg, hogy mégis megpróbáljam! Nem irányítható, előre megtervezett folyamat. Egyszercsak kialakul egy olyan harmónia, egy olyan bizalom, egy olyan szoros kötelék, amelynek a csúcsa az összeköltözés, az egymás mellett élés. Az egymás mellett élés hivatalos formája  a házasság, melynek megkötését, minden vallás megünnepli, mert az Álmoskönyvek szerint egyszeri, és megismételhetetlen. Nagy ünnep ez! Véget ér a gyermekkor, a "nagybetűs" ÉLET kezdődik, megannyi új kihívással! Családdá válik két ember, és a család fogalmát, intézményét én a legfontosabb köteléknek tartom!(elnézést a személyesért) Főleg a mai zavaros világban. S' persze a családot, egy nő, és egy férfi házasságban történő kapcsolatára értem!E kapcsolatot így rendelték az égiek, így természetes!
Élhet ettől függetlenül egymás mellett boldogan két ember, házasság nélkül is persze...(De  valami mégis hiányzik, -úgy-e?!) A jó házasság utánpótlása, a gyermekáldás-gyermekáldások! -Azonnal érthető, -gondolom, hogy miért tartom a családot, nő  és férfi kapcsolatának...(Nem akármi nap ez, ismét saját példával hozakodok elő, a két család esküvőnk napjakor találkozott először, és sajnos utoljára nagy létszámban! Többé soha nem fog, sokan sajnos már nem is élnek! Elnézést*tyim) Ne vegyük hát el, ennek a meghitt kapcsolatnak az értékét, ne keverjünk bele politikát, vagy bármi érdeket! Maradjon meg annak, aminek rendelték, az élet csúcsának!
csald_gyermekkel

Módosítás dátuma: 2011. február 14. hétfő, 15:26  

Hozzászólások 

 
0 #16 tyima 2011-02-18 14:19
Látod Andris, az ilyen építő jellegű véleményütközte téseket kedvelem!
Nincs közösségi élet, kompromisszumok nélkül! Hát még házasélet. Mindkét fél, bizonyos határokon belül alkalmazkodik. Ilyen értelemben, korlátozódik a szabadság, azaz kötöttség jön létre! De pont EZ a lényeg! Mert bizonyos dolgokban alkalmazkodsz, ahogy a Társad is, a gyerekekre meg feltétel nélkül figyelni kell, tehát a függetlenséged végleg eltűnik bizonyos ideig! Ám kapsz egy olyan KÖZÖSSÉGET: Családot, amely "összetart" és együtt -egymásból merítetek erőt, haladtok előre. Aztán ahogy nőlnek a gyerekek, úgy lesznek önállóbbak, és lesz egyre több szabadidőd, azaz önállóságod újra!
Az ismeretségi körömben, történt olyan, hogy együtt éltek a fiatalok, és érkezett a gyermek...Ilyenkor, általában egy gyors esküvő lett megszervezve...
Idézet
 
 
0 #15 2011-02-17 17:08
Tyim: egy nagy különbség van köztünk: te a kötötséget nem tekinted bajnak. Egy házasság és egy gyerek sok kötöttséggel és nagy felelősséggel jár. A felelősséget vállalom, az nem baj, sőt jobban érzem magam attól, ha valaki (vagy az élet) rám mer bízni valamilyen felelősséget, de a kötöttségeket kerülöm. Ilyen kötöttség pl. a házasság vagy a gyerek. De nincs harag, csak nem vagyunk egyformák.

Egy dologban nem tiszta, hogy mit gondolsz. Ha egy kapcsolatban egyik fél sem gondolt még házasságra, de már jön a (nem tervezett) gyerek, akit mindketten meg akarnak tartani, akkor mi a teendő?
Idézet
 
 
0 #14 tyima 2011-02-17 12:48
Tényleg sok a válás, mert a jelenkor fiataljai éretlenek (a legtöbben) egy mélyebb, komolyabb kapcsolatra. Mellette a világ történései is gátolnak normális kapcsolatot. Szinte célként sajnos! Márcsak EZÉRT is jár szerintem, legalább egy emléknap a JÓ HÁZASSÁGNAK!
.............................
-De nincs harag, ugye?!
Idézet
 
 
0 #13 tyima 2011-02-17 12:46
Andris, engedd meg, hogy mottóként beidézzek Tőled:
"10. rész
Csak akkor házasodnék, ha teherbe ejtenék egy nőt. Előbb nem, de akkor muszáj. Ez a gyermek érdeke. És együtt maradunk, mint egy igazi család. (A gyerek úgyis jobban összetart, mint egy papír, miért ne vállanám a kisebb bajt, ha már megvan a nagy? És így legalább egyértelmű, hogy kik a szülei.) És ha már megtettem ezt a lépést, akkor már úgy is maradok. Sokkal kényelmesebb. És ettől lennénk igazi család. Akik szétmennek, azok már nem család. Csak egy csonk."
Ebben a mondatban benne van a jelenlegi életed minden szegmense! ezért imádom a tyimeket, mert normál, emberi hangnemben mindent meg lehet beszélni...MEGEMELTEM A KARAKTERSZÁMOT, NEM KELL A TOVÁBBIAKBAN TAGOLNI A HOZZÁSZÓLÁSOKAT , ELNÉZÉST AZ EDDIGI KÉNYELMETLENSÉG ÉRT!
Nem megsérteni akarlak, de több ponton nem értem a véleményed! Csak azért nem kötnék házasságot, mert terhes lett egy barátnőm! Megválogattam, hogy kivel kezdek ilyen mélyebb kapcsolatba!Fél év után házasodtunk, ahol a nap jelentősége nem a dátumon, hanem a miérten volt! Elkezdtünk egy életet leélni egymás mellett! Alkalmazkodva, veszekedve, majd egy működő házasságban 18.éve. A gyerekek "tervezetten" születtek, vártuk őket. Már nagyobbak, de kisebb korukban szenvedtünk,ám SOHA NEM TEKINTETTÜK BAJNAK őket! Jó a viszonyunk velük, bíznak bennünk(amennyi re a mai világban lehet) azt hiszem...Tehát a Házasságunk talán teljesnek mondható.Azon a bizonyos napon, mikor egymásra kacsintottunk Asszonyommal, majd a Gyerekek "hátba lapogattak" elismerően, azt a pillanatot ezek szerint nem érted, mert NEM ÉLTED...Ez a baj! Semmi különleges ajándék, cécó nem volt, csak röviden ennyi...
Idézet
 
 
0 #12 2011-02-16 17:52
Még valami: a világnapokban sem hiszek. Nem hiszem, hogy kampányszerűen rá lehet venni valamire az embereket. a házasság világnapjától sem házasodnak többen, és nem lesz kevesebb válás sem.

A gyerekekkel úgy vagyok, hogy mások gyerekével szívesen eljátszom, és az utcán minden babakocsiba benézek, és egymásra mosolygunk (én és a baba), de saját nem kell, mert azzal csak a baj van. Túl sok kötöttség.

És még egy megjegyzés: egy kicsit zavar az 1000 karakteres korlát, szívesen beküldtem volna egyben a bejegyzést, de így kénytelen voltam bekezdésenként beküldeni. De még így is kifogott rajtam a rendszer, mert a 9. és 10. rész ugyanaz a bekezdés, csak túl hosszúnak bizonyult, ketté kellett vágnom.
Idézet
 
 
0 #11 2011-02-16 17:48
11. rész
Nagyon kíváncsi lennék rá, hogy lesz-e világnapja a válásnak is...

(Eddig tartott a blogbejegyzés, és szeretném tudatosítani mindenkiben, hogy én még nem voltam szerelmes, de átéltem már a szüleim házasságát, válását, és tudom, hogy szerelemből házasodtak, és egy új szerelem miatt váltak el a család minden tagjának, és főleg gyermekeiknek egybehangzó akarata ellenére. Nem is ők akarták, hanem a válóok nő. Ha ő nem lenne, még ma is együtt lennének. Azt is megfigyeltem, 2-3 generációra visszavezetve a családfát, hogy akik szerelemből házasodtak, mind elváltak, de akiket közös ismerősök hoztak össze, azok együtt maradtak. Szüleim válása óta nem hiszek sem a szerelemben, sem a házasságban, bár azt előtte is sejtettem, hogy soha nem leszek szerelmes, de akkor el is határoztam, hogy ha ilyen a szerelem, akkor nekem nem kell. És kötöttségeket sem akarok az életemben. Ez az én őszinte véleményem szerelemről, házasságról, családról.)
Idézet
 
 
0 #10 2011-02-16 17:43
10. rész
Csak akkor házasodnék, ha teherbe ejtenék egy nőt. Előbb nem, de akkor muszáj. Ez a gyermek érdeke. És együtt maradunk, mint egy igazi család. (A gyerek úgyis jobban összetart, mint egy papír, miért ne vállanám a kisebb bajt, ha már megvan a nagy? És így legalább egyértelmű, hogy kik a szülei.) És ha már megtettem ezt a lépést, akkor már úgy is maradok. Sokkal kényelmesebb. És ettől lennénk igazi család. Akik szétmennek, azok már nem család. Csak egy csonk.
Idézet
 
 
0 #9 2011-02-16 17:42
9. rész
Én a magam részéről nem hiszek a szerelemben sem, a házasságban sem. És a világnapok hatásában sem. Szeptemberben lettem 30 éves, és még mindig nem voltam szerelmes. Talán már nem is leszek. Én egy tartós, laza, de el nem kötelezett kapcsolatot szeretnék. Összeköltözés, házasság, gyerek kizárva. Egymásnak élünk, örülünk egymásnak, közösen megyünk mindenhova, gyakran együtt töltjük az éjszakát, egymáson kívül egyikünknek sincs más, de ha mégis megunjuk egymást, lehet pihentetni a kapcsolatot, majd újult erővel folytatni. Vagy nem folytatni, ha már nem működik.
Idézet
 
 
0 #8 2011-02-16 17:41
8. rész
Ez egyrészt hátrány, mert nem stabil a család. (A válást csak addig engedném, ameddig nincs közös gyerek.) Másrészt előny, mert a pároknak nem muszáj együtt maradni életük végéig. Még belegondolni is ijesztő, hogy egyszer kiválasztok valakit, és életem végéig vele maradok. Ha hibáztam, nem javíthatok. Amikor ezt kitalálták, akkor 20 évig tartott egy házasság. 20 évesen házasodtak, 40 évesen meghaltak. Ez a 20 év még talán kibírható. Ma már később szokás házasodni, akár 30 évesen is, de 70-80 évig él az ember. Így a házasság 40-50 év. Kétszer annyi idő, hogy megunjuk egymást. (Persze vannak kivételes esetek, de ők sem tudják, hogy mi a titok. Kérdeztem már a nagyszüleimet, akik áprilisban lesznek 59 éves házasok, hogy nem unják-e egymást. Azt mondták, hogy nem. Kérdeztem, hogy miért nem, és nem tudták...)
Idézet
 
 
0 #7 2011-02-16 17:41
7. rész
Persze tudom, hogy miért alakult ki. Azért, hogy ha gyerek születik, akkor a szülők együtt legyenek, és mindkettő foglalkozzon a gyerekkel. Legtöbbször ez a gyerek érdeke. De már ez sem működik. Már több a válás, mint a házasság (és nem csak nálunk, már Olaszországban is, ahol erős a katolikus egyház, és csak 3 év különélés után lehet válni, de a különélést is bíróság mondja ki), egyre több gyereknek váltak el a szülei, és lassan már követhetetlen, hogy ki kinek volt már a felesége, férje, kinek hány fél- és mostohatestvére van, összekuszálódna k a családok. A házasság ebben a helyzetben elvesztette a jelentősségét.
Idézet
 
 
0 #6 2011-02-16 17:40
6. rész
A hivatalos magyarázat persze más. Csökken a házasságok száma, és egy világnappal hívják fel rá a figyelmet. De nem avult még el a házasság? Már többezer éves intézmény, és mindenhol más. Itt, Magyarországon az állam elismeri a válást, de a katolikus egyház nem. A reformátusok viszont igen. De máshol még cifrább a helyzet. Az iszlám országokban többnejűség a szokás (és a férj könnyen elválhat, de a feleség nem kezdeményezhet válást), a nepáli serpáknál többférjűség van. (Ha egy nő férjhez megy, akkor a férj összes fiú testvére is a férje lesz.) Hollandiában egyneműek is házasodhatnak, nálunk (még) csak különböző neműek. Ha ilyen régi ez a szokás, és ennyi változat létezik, akkor mi értelme van még fenntartani ezt az intézményt? Biztos, hogy időszerű még? És van értelme egy olyan szokásnak, ami mindenhol más?
Idézet
 
 
0 #5 2011-02-16 17:39
5. rész
Vagy talán a 13-a miatt? 14-e nem szerencsétlen, de 13-a az lehet, főleg ha péntekre esik. És kb. 7 évente péntekre esik. De közhely, hogy a házasságok 7. évében kezdődnek a bajok. Talán ezért 13-án ünnepeljük a házasokat?
Idézet
 
 
0 #4 2011-02-16 17:39
4. rész
Talán az időzítés sem véletlen. Miért éppen Valentin nap előtt? Mert így a feleség már ma is kap virágot, a férj előre letudja a lelkifurdalást, holnap kaphat virágot a szerető.
Idézet
 
 
0 #3 2011-02-16 17:38
3. rész
De mi a helyzet a házasság világnapjával? Mi a szokás ilyenkor? Ekkor vesznek ajándékot egymásnak a házasok úgy, mint házassági évfordulón? Nekem ez olyan központosított ünnepnek látszik, mint a halottak napja. Talán morbid ez a párhuzam, de megmagyarázom. A halottak napja arra jó, hogy ne egyenletesen oszoljon el a tömeg a temetőben, ne látogassanak külön mindenkit a halála évfordulóján, hanem egyszerre menjen a tömeg a temetőben, és mindenki vegyen koszorút, hogy megéljenek a virágárusok. Hasonló lehet ez az ünnep is: nem jó, ha mindenki máskor vesz virágot (a házassági évfordulón), ezért mindenkit beterelnek ma is a virágárusokhoz, hogy minden férj vegyen virágot a feleségének, a házasság világnapján. Mindkét ünnep csak a virágárusoknak jó. (A harmadik ilyen ünnep a Valentin nap. Mindenki egyszerre vegyen virágot a szerelmének.)
Idézet
 
 
0 #2 2011-02-16 17:38
2. rész
Azt tudom, hogy mik a szokások a szerelmesek napján: ilyenkor a szerelmesek még szerelmesebbek egymásba, mint máskor, ajándékot vesznek egymásnak, és hevesebb az udvarlás. Valahogy így: www.youtube.com/.../
Idézet
 
 
0 #1 2011-02-16 17:37
Én tag vagyok egy internetes társkereső oldalon: randi7.hu ahol lehet blogot írni. (Ez nem ugyanaz, mint a személyes blogom a bloggerke.sajatblog.hu oldalon, a személyes blogba a személyes élményeimet írom, a társkeresősbe főleg a társkereséssel kapcsolatos gondolataimat küldöm be.) Ebben a társkeresős blogban írtam egy bejegyzést a házasság világnapjáról Világnapok címmel február 13-án vasárnap. Sajnos csak több részletben tudom feltölteni, ezért megszámozom a részeket.

1. rész
Mostanában egyre több világnap van. Azt biztos mindenki tudja, hogy február 14. Bálint és Valentin napja, a szerelmesek napja. De ma is volt egy hasonló világnap. A házasság világnapja. Ez egy viszonylag új ünnep, minden év február 13-án. (Én idén hallottam róla először.)
Idézet
 

Szóljon hozzá!

tyim elvben egy demokratikus, szókimondó portál! De azért vannak illemszabályok, melyeket nem illik áthágni! Ha mégis mutatkozna szándék, tyim éber...


Biztonsági kód
Frissítés

Keresés

Jelenlévők

Oldalainkat 37 vendég és 1 tag böngészi
  • tvcmoju
A site hozzáadása a KedvencekhezAz oldal hozzáadása a KedvencekhezBeállítás kezdőlapnak!Oldal megosztásaOldal elküldése emailkéntOldal nyomtatása