Tyimességek

...avagy Tyima gondolatai.

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Magyar édesvízi medúza (érdekesség)

E-mail Nyomtatás PDF

Saját medúzánk címmel találtam egy roppant érdekes írást a National Geographic magazinban! Komoly forrás, gondoltam, hogy nem átverés, hanem tudományosan megalapozott tény alapján közlik ezt a ritkaságszámba menő hírt! Nem csalódtam, figyeljetek, Kedves tyimesség-olvasók:

Hazánk több kristálytiszta állóvizében is találkozhatunk az édesvízi medúzával.

A medúzák sok szempontból különleges lények, fehér vagy áttetsző, ernyőforma testüket kocsonyás anyag alkotja. Bármily meglepő, Magyarország kristálytiszta édesvizeiben is honos egy apró medúza. A Craspedacusta sowerbyi legfeljebb 2-4 centiméteresre nő meg, és bár rendelkezik a medúzák szokásos fegyverével, bennünk nem, csak apró, egysejtű élőlényekben tehetnek  kárt mikroszkópikus méretű, méreganyaggal teli csalánsejtei. Aki nagyon keresi, leginkább bányatavakban és folyók holtágában, egyebek között a Duna szigetközi szakaszán, a Mályi-, az Omszki-, az Ecsédi-, a gyékényesi Kotró-, a Kis-Tokaji-, az esztergomi Palatinus- és a Dorogi-tóban fedezheti föl az édesvízi medúzát.

Medúza a Kotró-tóban…

Magyarország délnyugati csücskében, a kristálytiszta Kotró-tóban leginkább nyár végén, ősz elején találkozhatunk édesvízi medúzákkal. A Kotró-tó a falu egykori kavicsbányájának köszönheti nevét, kilencven évvel ezelőtt ugyanis még kavicsot kotortak itt építőanyagnak. A különleges talaj teszi, hogy a tó vize oly makulátlan: a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség értékelése szerint hazánk egyik legtisztább tava a Kotró-tó. Érthető, hogy az édesvízi medúza is pompásan érzi magát benne, főként ott, ahol békés a víz, kevés a fürdőző.

…és Esztergomban
Az esztergomi Palatinus-tó – helyi becenevén: Pala – a Gerecse és a Pilis által határolt völgyben bújik meg. Mesterséges bányató, a 1950-es évektől homokot termeltek ki belőle. Jó vízminőségét az alkalmazott bányatechnológiának köszönheti: a vízmederbe sűrített levegőt fújtak, majd a fellazult homokot kiszivattyúzták, így nem algásodott el az aljzat. Ugyancsak hozzájárul a víz tisztaságához, hogy  a tavat csupán talajvíz táplálja, valamint hogy néhány éve Esztergom önkormányzata rendbe hozatta a tó közvetlen környezetét. Ma már csak strandolók, horgászok és búvárkodni vágyók látogatják a Palatinus-tavat. A bányatóba települt élővilág jellegzetes ökológiai rendszerré érett össze. Mint Szabó Tamás búvároktató-búvárfotós meséli, az édesvízi medúzán kívül megél itt sokféle moszat (nyáron élénkzöldben ragyog tőlük a tó tükre), valamint számos kagyló- és rákfaj.

meduza_2_palatinus_to_szabo_tamas

De jó, első olvasásra megijedtem, mert úgy tudtam a csípése komoly fájdalmat okozhat, de aztán megnyugodtam, és szeretném valahogy élőben látni! Így képen nagyon szép...

 

Hozzászólások 

 
+1 #2 tyima 2014-10-30 07:30
Nagy kincs az ilyen érintetlen terület! Csak nehogy kiszagolja, az "auchani-maffia"
Feltétlen szeretnék egyszer eljutni, a Péteri horgásztóhoz is...
Idézet
 
 
+1 #1 Hollósi Tamás 2014-10-26 15:57
A Péteri horgásztó szintén a kristály tiszta tvaink egyike,hiszen itt is megtalálható az édesvizi medúza.
Idézet
 

Szóljon hozzá!

tyim elvben egy demokratikus, szókimondó portál! De azért vannak illemszabályok, melyeket nem illik áthágni! Ha mégis mutatkozna szándék, tyim éber...


Biztonsági kód
Frissítés

Keresés

Jelenlévők

Oldalainkat 63 vendég böngészi
A site hozzáadása a KedvencekhezAz oldal hozzáadása a KedvencekhezBeállítás kezdőlapnak!Oldal megosztásaOldal elküldése emailkéntOldal nyomtatása