Tyimességek

...avagy Tyima gondolatai.

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Famatuzsálemek. Legenda, vagy valóság?

E-mail Nyomtatás PDF

Imádom a National Geographic magazint!(újfent bocsánat a személyesért) Lehetek rosszkedvű, felajzott, hihetem azt, hogy már mindent kiolvastam belőle, mégis hoz nekem újat! Vasárnap reggel lévén, kicsit több a szabad időm, reszkető izgalommal várom, míg megébred a gép is, és elő virtuális világ...-Hát mit tartogat számomra a "nesönel"? A Szigetközi Árpád fa címen akad meg a szemem! Persze, képzeletem egyből meglódul, beugrik gyermekkorom kirándulásainak egy kedvenc célállomása: a kenesei Rákóczi fa! No, elő az emlékekkel, ismerkedjünk meg, két olyan legendás famatuzsálemmel, amelyek talán nem is legendák, hanem valóban találkoztak Árpád vezérrel, és Rákóczi fejedelemmel !

"Egy kocsányos tölgy átlagosan négy-ötszáz évet élhet az életkörülményeit rontó civilizáció, vagyis a nyugati ember közelében, a Szigetköz-beli Árpád fa mégis több mint nyolcszáz esztendős. A néphit ráadásul ezer évesnek tartja, sőt egyesek még annak a kötőféknek a nyomát is felfedezni vélik a törzsén, amellyel Árpád fejedelem annak idején lovát hozzákötötte. A hédervári Boldogasszony kápolna mellett áll hazánk legöregebb fája. A tölgy kerülete: 720 cm, magassága: 14 méter. A hédervári famatuzsálem még 2007 tavaszán sérült meg egy égszakadás alkalmával. Ekkor két tartó ága is letörött, így mentőakció indult az egyetlen ép vázág megmentéséért, melyet a Garden Kft. vállalt. Törzsét az ép részekig kitisztították, így szinte teljesen kibelezték, hogy életben maradhasson. Az egyetlen, megmaradt vázág majd három tonna súlyú, ezért masszív tartószerkezetet igényel. Korábban alulról volt megtámasztva, ezt később felülről kötötték meg egy három tartóoszlopból álló gúláról, mivel ez stabilabb tartást biztosít. A fa gondozását azóta is a cég munkatársai végzik, akik évente két alkalommal – kihajtáskor és az első makkok megjelenésekor – mérik fel állapotát. A cég ügyvezetője szerint a fa – korához és az őt ért viharkárhoz képest – nagyon jó állapotban van".

Majd olvashatunk a csodálatos környék, élővilágáról, az ott lakó állatokról, és ami a lényeg, ami valahogy mottóként, egyfajta szimbólumként kívánkozik ide: „Az Árpád fa gyökere ép és egészséges, én még úgy húsz-huszonöt évet jósolok neki. Célunk, hogy az egyetlen épen maradt vázágat minél tovább életben tartsuk, így a kikötést, statikai megerősítést gyakran ellenőrizzük.”

Az évgyűrű-rekorder

Tehát a gyökér ép, a jelenlegi hajtást kell egésszégesen életben tartani..!

rpdfa

Az Árpád fát, sajnos még személyesen nem csodálhattam meg! -Bevallom férfiasan, nem is tudtam erről a legendáról...Egy újabb olyan kirándulási célpont, amit feltétlen meg kell látogatnom! Ahogy személyesen gondolkodtam el a kenesei, vagy akarattyai Rákóczi fa alatt! S' ami furcsa, hogy én egy lombos fára emlékszem, először szabadon, majd körbekerítve...-Ezért is döbbentem meg, midőn a neten ezt olvasom róla: "A hatalmas (750 cm körméretű) szilfamatuzsálem sajnos 1969 óta halott, csak a csonkja látható. A helyi legenda szerint itt járt Rákóczi fejedelem, és e fához kötötte a lovát, amikor kihirdette az ország akaratát. A népi etimológia szerint innen származik a település neve: Akarattya..." Nos, mi az igazság? Rohamosan öregszem, vagy kettő (két) évesen ivódott emlékezetembe a lomkoronás fa?!

Tehát a " helyi legenda szerint itt járt Rákóczi fejedelem, és e fához kötötte a lovát, amikor kihirdette az ország akaratát. A népi etimológia szerint innen származik a település neve: Akarattya. A valóság viszont az, hogy a fejedelem soha nem járt e vidéken, csak Bottyán János generális; a híres brigadéros, Béri Balogh Ádám (akinek nevét a Honvéd üdülő viseli) valóban vívott egy győztes csatát a labancokkal e fa közelében. A Rákóczi fája egyébként valamikor a megyehatárt is jelölte. A kidőlt szilfa mögé 1991. június 30-án mamutfenyőt ültettek, melynek táblája a 'nagy' elődre emlékeztet:SZABADSÁGFA A RÁKÓCZI SZILFA EMLÉKÉRE 1991. június. Szabadon látogatható."

Elkeseredtem, ez így nekem kevés! Az én emlékeimben egy életerős, faóriás él, rengeteg kirándulóval! Vadásztam tovább, és lám egysze csak, mennyi különleges fanevezetsség kerül elő:

-De vissza Rákóczi fához! sikerült jópár információhoz jutnom:

Rákóczi-fa: a Bácsborsód határában álló vénséges tölgyfákról, valamint Tornyospálcához tartozó Ricsikai vagy Pálci-erdőben található ötszáz éves kocsányos tölgyről is az tartják, hogy alattuk megpihent a fejedelem.[9] Továbbá Ordason, Károlyfalván, Parádfürdőn, Romhány és Balatonakarattya mellett is található Rákóczi-fa, melyek közül néhány rossz állapotban van:

"A település középpontjában állt a több mint 400 éves Rákóczi-szilfa. Ez a fa jelölte egykor Zala és Somogy vármegyék határát a tavon halászóknak. A fa, amelyhez a legenda szerint a névadó fejedelem is lovát kötötte, 1968-ban száradásnak indult, utoljára 1987-ben zöldellt ki. A kidőlt fa ma emlékmű." -Tehát mégiscsak állhattam a zöld lombkorona alatt, mégiscsak életre kelt a legenda...

Főleg midőn ezt találtam: Az akarattyai Rákóczi-szil

II. Rákóczi Ferencről számos fát neveztek el, közülük minden bizonnyal az akarattyai szilfa  volt a legismertebb. Még az 1910-es kiadású Révai Nagy Lexikona is említi, az Akarattya címszó alatt ez olvashatjuk:

"Keneséhez tartozó puszta Veszprém vm. enyingi j.-ban, (1900) 122. lak, ; u.t. Balatonfőkajár, u.p. Balatonakarattya. A fölötte lévő magaslaton van egy nevezetes szilfa, mely a XVI. sz. elejéről való." [1.]

Kaán Károly 1931-ben megjelent, Természetvédelem és a természeti emlékek című könyvében így ír a fáról:

"A szilfák királya kétségkívül az akarattyai szil (Ulmus campestris), melyet a balatoni nyaralók olyan szívesen keresnek fel. (95. kép.) Eötvös Károly írásaiban igen kedvesen emlékezik meg erről az öreg fáról.1 „Születése óta - így ír - magánosan áll ott a dombtetőn, Büszkén, védtelenül, viharok és villámok ostromamában." Tényleg fejedelmi és olyan az elhelyezkedése, hogy messze nyugatról, Tihany ormáról is látható.2 A fa mellől elragadó kilátás nyílik a Balaton felé. Alig csalódunk, ha feltesszük, hogy olyan ültethette oda, akit elbájolt e pontról nyíló gyönyörű kép és ezért valamiféle tanyát verhetett ezen a helyen, amely mellé azután ezt a fát ültette. A vallásalapok bérletileg hasznosított szántóföldjén álló és szűkre szabott szegényes kerítéssel övezett ennek az öreg fának mellmagassági kerülete 7.42 m. Mellmagassági átmérője 2.36 m. Magassága 22 m. Koronájának átmérője 26 m. A földtől mért 1.30 m magasságban már három hatalmas ágba tagolódik. A szétágazásnál kialakult lapos felületen korhadás keletkezett."

Egy 1940-ben készült fotó:

 

Rkczi_fa1940

Majd a könnyes-szép emlék: "A balatonakarattyai Rákóczi-szilfa ma már nem él, csak egykori hatalmas törzsének pusztuló maradványait tekinthetjük meg a település parkjában...A Rákóczi-fa meghökkentő méreteket ért el. Még ma is megcsodálhatjuk tönkjének 742 centiméteres kerületét és 236 centiméteres átmérőjét. Valamikor 22 méter magas volt, korát 400-450 évre tartották, ám ez utóbbi adat minden bizonnyal túlzás...Az öreg fát 1853-ban villám sújtotta, s fél oldala akkor elhalt. Az 1943-ban védelem alá helyezett fa a második világháború alatt súlyos sérüléseket szenvedett. Lassan pusztulni kezdett, s utoljára 1967-ben zöldült ki; 1969-ben már csak vadhajtásai voltak; 1972-ben konzerválták. A valamikori büszke fának mára csak hatalmas tönkje maradt. Emlékére 1991 júniusában Szabadság-fát ültettek a park közepére. Az egykoron hatalmas szilfa megmaradt tönkjét ízléses fakerítés veszi körül, s mellette a fa emlékét hirdető tábla áll. (A magyarországi települések védett természeti értékei című könyv nyomán)"

balatonakarattya_rkoczifa_tbla

-Hát így ért véget az én vasárnap reggeli nyomozgatásom, az emlékeim messzeringó világa, és a valóság vad hullámai között...

 

Módosítás dátuma: 2011. szeptember 18. vasárnap, 08:27  

Hozzászólások 

 
0 #2 tyima 2015-09-24 07:14
Köszönöm szépen vitall!Persze, nem fogunk mindig mindenben egyformán gondolkozni, de az alapok azonosak, gondolom...Ha nem, majd kiírod, oké!?
Idézet
 
 
0 #1 vitall.hu 2015-09-17 19:50
Nem mindennel értek egyet, de úgy általában jól írtad, majd gyakrabban benézek olvasgatni.

Gratulálok!
Idézet
 

Szóljon hozzá!

tyim elvben egy demokratikus, szókimondó portál! De azért vannak illemszabályok, melyeket nem illik áthágni! Ha mégis mutatkozna szándék, tyim éber...


Biztonsági kód
Frissítés

Keresés

Jelenlévők

Oldalainkat 115 vendég böngészi
A site hozzáadása a KedvencekhezAz oldal hozzáadása a KedvencekhezBeállítás kezdőlapnak!Oldal megosztásaOldal elküldése emailkéntOldal nyomtatása