Tyimességek

...avagy Tyima gondolatai.

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Hiányzó láncszemek.

E-mail Nyomtatás PDF

Mindannyian tudjuk-látjuk, hogy micsoda pofátlan harc folyik a vásárlóerő megszerzéséért! Folyik a reklám  a postaládából, kerítésből, tévéből, rádióból. Olyan is történt, hogy csak úgy az utcán odaszóltak nekem, hogy feltétlen menjek el az "akármilyen" üzletbe, mert 5 forinttal olcsóbb valami..?! Vásárolni élelmiszert, -ha nem tudjuk megtermelni, akkor biza kell valahol! De hol? Hol kapunk olyan árut, ahol tudjuk, honnan ered, hol gyártották?! Ahol a termelő, a vásárló, és az eladó között, személyes kapcsolat jöhet létre...Ahol fontos a minőség, és nem egy idegen valakinek termelünk a vásárlással hasznot!

-Ezért is kaptam fel a fejem, erre a hírre:

"Újabb magyar üzletlánc nyílt a napokban, amely hazai különlegességekkel hódítana. Az ilyen kísérletek eddig mind kudarcba fulladtak, de most fordulni látszik a kocka: már a nagy üzletláncok is keresik a "magyart".

Füstölt szilvásváradi pisztráng, pezsgős eperlekvár, száraz juhkolbász, vízibivaly- és szarvasszalámi. Ínycsiklandó különlegességek sorjáznak a napokban nyílt Kézműves Magyar Ízek márkabolt polcain, ahol hazai kistermelők áruit lehet megvásárolni.

Egy új magyar üzletlánc alapjait rakják le ezzel a Kézműves Magyar Ízek Vásárának szervezői, s terveik szerint az összes megyeszékhelyen indulnak ilyen boltok. Talán már van annyi tudatos vásárló, amennyi el tud tartani néhány ilyen üzletet - reménykednek a szervezők. Ebben a boltban is van olyan sajt, melynek kilójáért kétezer, de olyan is, amelyért négyezer forintot kell fizetni. Nem minden ennyire drága, de egyetlen termékben sincsenek E betűs adalékanyagok.

Kockázatos vállalkozás manapság belépni az élelmiszer-kiskereskedelembe: válság van, és már most is több az üzlet, mint amennyire szükség volna - értenek egyet szakértők. A kilencvenes évek laza szabályozása miatt gombamód nőttek ki az áruházak a földből. Tíz év alatt meghatszorozódott, így ma már meghaladja a 150-et a külföldi tulajdonú hipermarketek száma. Itteni megtelepedésükkor arra játszottak, hogy hazánkban erős, akár több autóval bevásárolni járó középosztály alakul ki a kétezres évekre, de mára világossá vált, hogy téves feltételezésből indultak ki.

Színesen csillogó üzletcsodák...
Üzletláncok aljas trükkjei.

(tyimesség ide kapcsolódó cikkei)

Velük csak olyan üzletláncok tudták eddig felvenni a versenyt, amelyek szintén külföldi tulajdonban vannak (Spar, Match, Penny Market, Lidl, Aldi), vagy a magyarok közül azok, amelyek évek szívós munkájával építették ki többezres bolthálózatukat (CBA, Coop, Reál). A közelmúlt magyar kezdeményezései sorra elbuktak: erre a sorsra jutott a Magor-mozgalom a kétezres évek elején. Az alapítók olyan hálózat kialakítására törekedtek, ahol kizárólag magyar termékeket forgalmaznak úgy, hogy nem állnak kapcsolatban multinacionális üzletláncokkal. Kezdetben számos CBA-boltban és más üzletekben is meg lehetett találni a Magor-címkés árukat, melyek azt jelölték, hogy a cég székhelyétől a tulajdonosán át az alapanyagok származási helyéig minden magyar. A hálózat azonban érdeklődés és pénz hiányában elsorvadt. Nagy reményekkel indult 2009-ben a Koppány nemzeti bolt is. Az öt üzletből álló "hálózat" szürkemarha-, bivaly- és mangalicatermékeket s más, kevés helyen kapható magyar élelmiszereket forgalmazott. Bár a vásárlók elégedettek voltak az átlagosnál drágább termékekkel, a tulajdonos, Megyesi Zoltán tőkeerő híján idén lehúzta a rolót. Ugyancsak két éve nyíltak a Magosz kezdeményezésére létrehozott szociális boltok, arra építve, hogy a gazdáktól vásárolt árut a piaci árnál olcsóbban adják tovább. Csaknem százra hízott a boltok száma, mára ezek közel fele tönkrement vagy átalakult. Esetükben is az volt a gond, hogy kevés volt a helyi termelő, s terményük sem mindig volt olcsóbb vagy jobb a külföldinél.

A kézműves magyar ízek javára billenti a mérleget, hogy a hipermarketek világában egyre jobban ráunnak az emberek a "műanyag" ételekre és alapanyagra, így egy "pántlikás" magyar terméket kínáló bolt megtalálhatja a maga szűk, de biztos piacát. Ez már sikerült másoknak: például a Magyar Ízek Háza önálló hungarikumbolt működtetése mellett a gödöllői Coop-üzletben is árusít 50 négyzetméteren. Az alulról jövő kezdeményezések mellett szól az is, hogy a válság hatására kezd átalakulni a piac: felmérések szerint még érzékenyebbek lettünk az árra, és többet költünk az olcsó diszkontláncokban. Más kutatásokból az is kiderül, mind gyakrabban vásárolunk a lakóhelyünkhöz közeli kisboltban, szupermarketben. Igaz, az utóbbi években megszűnt több mint ötezer üzlet jó része még kisbolt volt, de a fordulatot már felismerték a nagy láncok is: tervezett beruházásaik jó része már kisebb üzlet lesz. Ezek szerint nincs már helye egy magyar Tescónak? Hiszen nagy hazai hálózatok már léteznek a több mint három-, illetve ötezer üzlettel rendelkező CBA-nak és a Coopnak köszönhetően, de igazán nagy alapterületű nincs köztük. Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke szerint szükség van egy magyar tulajdonú hipermarketre, akár több bolt társulásával is. Ám az összefogás nem tűnik járható útnak: tíz éve a Coop, az akkor még létező Honiker és a CBA Magyar Beszerzési Szövetség néven megpróbált szövetkezni, de az elképzelések különbözősége miatt hamar szétváltak útjaik. A tulajdoni viszonyok átrendeződésére ugyanakkor számítani lehet: a nagy külföldi láncok (a piaci pletykák a Corát és az Auchant említik) közül nem egy veszteséges, és szeretne kivonulni, de kivár, mert a jelenlegi nyomott kiskereskedelmi forgalom mellett nem tudna jó áron túladni befektetésein. "Szinte bármikor fennáll az esélye, hogy valamelyik lánc eladja üzleteit. Mi készen állunk arra, hogy átvegyük őket" - jelenti ki Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója. És akkor a legerősebb lánc hazai tulajdonú lenne, mint Nyugat-Európában, ahol a külföldi cégek csak amolyan fűszerként szolgálnak.

De akár az állam is nyújthatna segítséget egy magyar üzletlánc alapításához. A Corvinus Egyetem felmérte, hogy a hazai láncok a vizsgált élelmiszer-kategóriákban több mint 82 százalékban tartottak magyar márkákat, a nemzetközi versenytársaknál ez az arány 10-20 százalékkal volt kisebb. Egy új lánchoz viszont több milliárd forint kellene, amire ma aligha volna pénz. Vannak azonban más módszerek is: ilyen lehet a készülő szabályozás, amely végre világossá tenné, mi a magyar és mi nem. Egy háziasszony is gyakran esik abba a hibába, hogy szeretné előnyben részesíteni a hazait, de nem tudja: az adott terméket már rég külföldi tulajdonos gyártja, külföldön. (Mint például a Boci csokit, a Globus húskonzervet, a Tomi mosóport.) A vidékfejlesztési tárca tervezete 95 százaléknyi hazai alapanyagot követel meg, továbbá teljes itthoni feldolgozást ahhoz, hogy egy terméket magyarnak lehessen nevezni. "Ha az alapanyag 70 százaléka származik itthonról, akkor már csak "hazai" minősítést kaphat. Így problémás, hogy jó hazai alapanyag hiányában számos hagyományos márka is elvesztheti magyarságát" - veti fel Fodor. De lehet, hogy Brüsszel sem bólintana rá a tervezetre. Az unió szerint ugyanis a termék előállítási helye az az ország, ahol az utolsó lényeges változtatást elvégezték. Ezért lehet a kínai babot is magyarként eladni, ha idehaza csomagolták.

A készülő rendelet körül most nagy a csend, de addig is kisebb-nagyobb praktikákkal el lehet érni, hogy - az EU szabályait nem megszegve - a magyar áru kedvezőbb elbánásban részesüljön - mondja Vámos György. Állami támogatást élvezett például a nagy nyári dinnyeakció, melynek során az árukat nem származás szerint különböztették meg, hanem minőség szerint sorolták 1. és 2. osztályba, s ez a hazai dinnyének kedvezett.

S bár kezdjük újra felfedezni a magyar termékeket, egy átlagos háziasszony csak felerészben vesz magyar árut, amikor egy hipermarketben intézi a nagybevásárlását. Kicsit jobb a helyzet, ha kizárólag az élelmiszereket nézzük: akkor már 60-70 százalék a kosárba tett magyar termékek aránya, igaz, tíz éve szinte még csak hazait vásároltunk a banánon és a narancson kívül. Azt már a legnagyobb láncok is felismerték, hogy komoly vonzerővel bír, ha minél több a kínálatukban a magyar termék. A CBA már évek óta sikerrel működteti boltjaiban a minőségi magyar borokat kínáló Vinotékát, és számos európai nagyvárosban szeretne Hungarikum Delikát üzleteket nyitni.

Szakemberek szerint ha ma egy árucikket magyar termék logóval kínálnak, akkor akár a duplájára is nőhet az eladása. A vásárlók háromnegyede részesíti előnyben a magyar terméket a feldolgozott hús, zöldség, gyümölcs és tej vásárlásánál. Zömük mégis eltemeti magában a patriotizmust, ha többet kell fizetni egy magyar árucikkért a külföldivel szemben. "Pedig a hazait, a helyit akkor is támogatni kellene, ha kicsit drágább. Ezzel ugyanis munkahelyek megtartását és a helyi gazdaság erősítését segítjük elő" - mondja Bodrogai Ferenc, a Forest Papír alapítója és tulajdonosa."

Módosítás dátuma: 2011. november 08. kedd, 14:42  

Szóljon hozzá!

tyim elvben egy demokratikus, szókimondó portál! De azért vannak illemszabályok, melyeket nem illik áthágni! Ha mégis mutatkozna szándék, tyim éber...


Biztonsági kód
Frissítés

Keresés

Jelenlévők

Oldalainkat 37 vendég böngészi
A site hozzáadása a KedvencekhezAz oldal hozzáadása a KedvencekhezBeállítás kezdőlapnak!Oldal megosztásaOldal elküldése emailkéntOldal nyomtatása

Hozzászólások