Tyimességek

...avagy Tyima gondolatai.

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Két sóhajtásnyi régi világ...

E-mail Nyomtatás PDF
Mióta az eszem tudom vonzódtam a régi, egyszerű  -ám őszinte világ felé...Két cikkben szeretnék adózni, egy már letűnt kor emberei, és öltözködési szokásai előtt!
-No meg, elismeréssel adózni, pár ritka ügyes mesternek, kik szakmájukban az utolsók!
Sajnos...
A Bakony szívében rejlő őstölgyesek több száz éves fái akár még a hírhedt bakonyi betyárokat is láthatták, vagy legalább az utolsót, Savanyú Jóskát, aki szokatlan módon nem bitófán, és nem is csendőrgolyó által végezte.
Savanyú tizenhat évig raboskodott a sárvári vár tömlöcében, s mikor az 1900-as évek elején kiszabadult, szomorúan tapasztalta: úgy megváltozott a világ, hogy abban már betyárnak nem terem babér. Az áthatolhatatlan rengeteget utak szabdalták tenyérnyi darabokra, rajtuk automobilok futkostak lovas kocsik helyett, de megváltoztak az emberek s a vagyoni helyzet is. Az utolsó betyár ezért főbe lőtte magát, azóta Nagyvázsonynál nyugossza örök álmát. Vele halt a cifraszűr viselésének és készítésének szokása is. A mesterséget Zalai Károly ébresztette föl Csipkerózsika-álmából egy szűken vett emberöltőnyi időre.

Számos közéleti személyiségnek - köztük Papp Lajos szívsebésznek és a néhai II. János Pál pápának - készített cifraszűrt Zalai Károly, a szűrszabók talán utolsó képviselője. Nemcsak a mesterséget tartja életben, hanem a ruhadarab elhíresült viselői, a betyárok emlékezetét is.

Magyar ember ne cifrálkodjon

Zalai Károly egyszobás magánmúzeummal tiszteleg a hírhedt bakonyi portyázók előtt , s tekinthetjük ezt a gesztust akár végtisztességnek is, hiszen az utolsó bakonyi szűrszabómester úgy tekint a betyárokra, mint az igazságkeresés és bátorság bajnokaira.

- Negyven éve kutatom a betyárvilágot, de olyanról, akinek vagyona lett volna, nem hallottam - érvel. A betyárok egy-egy elhajtott konda árából csak annyit használtak föl a maguk javára, amiből fölöltöztek, amit megettek vagy elmulattak. Mindig csak onnan vettek el, ahol amúgy is volt. Ha egy-egy jobb darab akadt a kezükre, azt persze nem hagyták hátra. Így került, ki tudja, milyen úton-módon Milfajt Ferkóhoz az az olasz puhakalap, mely sajátosan viselve a védjegyévé vált, s amely Milfajt-kalapként vonult be a népi emlékezetbe. Mégis, részben a betyárok voltak az okozói annak, hogy egy ártatlan, hétköznapi ruhadarabra, a cifraszűrre Veszprémben, Zalában és Somogyban "statáriumot" rendeltek el azzal az indoklással, hogy bűnre csábítja a fiatalokat.

Hogyne sajdult volna bele a legények szíve, ha Sobri vagy Milfajt cifraszűrben végigparádézott a szentgáli vagy tüskevári főutcán! Hiszen hiába vágyakozott az akkori zsellérlegény olyan ruhanemű után, amelynek ára egy vemhes tehéné volt. Tisztességes úton efféle holmihoz nemigen juthatott.

S ha nem nézték jó szemmel a cifraszűr viselését az 1820-as évek végén, még keményebben büntették a szabadságharc leverése után: magyar ember ne cifrálkodjon! Ekkorra a szűr kissé átlényegült változatban a köznemesség ruhatárának is kedvelt darabja lett, és a nemzeti ellenállás jelképévé vált. Kemény évek vártak azokra, akiket fényes nappal szűrkészítésen kaptak. Négy évre zárták be például a türjei szűrszabót, akinek családjáról fogsága idején a betyárok gondoskodtak. Később ugyan, de épp Türjén volt szűrszabó Zalai Károly dédapja is.

Zalai Károly a betyárok emlékének szentelt szobában
Módosítás dátuma: 2010. március 15. hétfő, 09:19  

Hozzászólások 

 
+1 #2 tyima 2010-03-15 09:20
Nincs új a nap alatt, ugye...
Mindig van, ki úgy érzi, el kell döntenie valamit -más helyett...
Idézet
 
 
0 #1 andrás 2010-03-13 20:45
Már az öltözködés körül is van ideológia és politika? És már olyan régen is volt? Meglepő.
Idézet
 

Szóljon hozzá!

tyim elvben egy demokratikus, szókimondó portál! De azért vannak illemszabályok, melyeket nem illik áthágni! Ha mégis mutatkozna szándék, tyim éber...


Biztonsági kód
Frissítés

Keresés

Jelenlévők

Oldalainkat 80 vendég böngészi
A site hozzáadása a KedvencekhezAz oldal hozzáadása a KedvencekhezBeállítás kezdőlapnak!Oldal megosztásaOldal elküldése emailkéntOldal nyomtatása

Hozzászólások