Tyimességek

...avagy Tyima gondolatai.

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Újra Krassó György.

E-mail Nyomtatás PDF

Mert újra kell írnom róla...Az emigránsról, a Magyar Október Párt vezetőjéről, testvéréről. A Népszavában találtam egy fura hangvételű anyagot, Krassó Györgyöt csendben újratemették a múlt hónap végén! Októberben..!?

idézek:..."És ezen a ponton távolodik el bátyjától, aki Londonban zseniális életművésszé növi ki magát, miközben feladat nélkül marad. Írhatna szélsőbaloldali folyóiratba, ha szorgalmasabb lenne. De a valóság nemcsak a lába alul szalad ki, hanem filozófiai látóköréből is. Krassó Györgyöt a Kisfogház húszas zárkájában meglegyinti a halál szele, megérti azt a legfontosabb differenciát, amit a filozófia kurzuson sem tanítanak, túl evidens az élet és halál különbsége, mégis az egyetlen iránytű. Felülír törvényt és ideológiát, és az elnyomó hatalmi politikát ennek alapján bírálják felül a később születettek is. Ész nélküli ellenállás, a siker legkisebb reménye nélkül. Aminek nincs is a hátterében valami hosszú távú koncepció, csak a pillanat diktál. Pákh Tibor mellett áll ki, mert útlevélbevonásáért éhségsztrájkol, Fónay Jenő könyvéhez ír előszót, Nagy Imre és társai kivégzésre emlékezik, Szász Béla börtönről szóló önéletrajzát adja ki vagy Orwell 1984-ét. Nyer és veszít, mint a lóversenyen. Valahogy mindig továbbmegy. Az amnesztiával való szabadulása után az állambiztonság szervei minden furfangjukat bevetve, számtalan kísérletük ellenére sem tudják újra börtönbe juttatni. Külön művészet a védekezése. Életmű az életén belül..."

...Tervezi, hogy megírja 1956 történetét, de végül csak lefordítja Bill Lomax a munkástanácsok szerepéről írt doktori disszertációját; saját lábjegyzeteit külön is terjeszti. Philipp Tibor azt mondja, hogy Gyuri úgy tartotta, hogy neki nem illik disszidálnia 1956-ban, de 1985-ben mikor Miklós londoni balesete után kiengedik meglátogatására, úgy határoz, hogy menedékjogot kér. Nagy nehezen megszüntetett rendőri felügyelete indokolja döntését és nem is tartja magát emigránsnak, onnan is csak a kommunista diktatúra ledöntésén fáradozik. Magyarországon is sokan az ez irányba való elmozdulásban látnak lehetőséget. A nemzetközi konstelláció is kedvező. És megrendezik Nagy Imre és társainak újratemetését, állítólag Krassó György harcolja ki az üres koporsót a nép kivégzett áldozataiért. Kihagyják és kimarad az ünneplésből. A politika egyetlen napba sűrítve 1989. június 16-án beteljesedettnek tekinti az 1956-os forradalom eszményeit, aztán a nagy nemzeti emlékezetbe süllyeszti, mint élő halottakat mindazokat kik erre tették fel az életüket. A Magyar Október Párt az elillant pillanatot egy-egy látványos politikai akcióval vissza-vissza hozza, ez minden, amit tehet, politikai véleményüket nem veszik komolyan vagy kiforgatják...."

Innentől vált szimpatikussá Krassó György!

..."Minden történet ezzel be is fejeződne, még a legrealisztikusabb filmekben sem megy tovább. Xantus János Krassó Györgyről készített portréfilmjéről viszont azt kell mondanom, hogy éppen ez a legmegkérdőjelezhetetlenebb mozzanata nem igaz. A változás persze készőbbi a filmnél. Ha valakinek eszébe jutna október 23-án Krassó György sírjához kimenni a Fiumei úti Nemzeti Sírkert '57-es parcellájában keresse. Valamikor 2014 tavaszán kapta ezt a sírhelyet, a kezdeményező az '56-os Szövetség, melynek Krassó György élete vége felé alapítója és ügyvivője volt. A családot senki sem kereste meg.

Krassó Györgyöt 1991. március 11-én temették Iványi Gábor és Donáth László egyházi búcsúztatója mellett Göncz Árpád, Vanek Béla, Wittner Mária, Nagy Jenő, Pálinkás Róbert és Zsille Zoltán mondott beszédet, a Parlamentben pedig Kőszeg Ferenc napirend előtti felszólalásban emlékezett meg róla. A sírhely akkor 25 évre ki lett fizetve. Az egyetlen volt, akit az 1989-es rendszerváltás után a Városházán, a Főpolgármesteri Hivatalban ravataloztak fel és ezer körül lehetett azoknak a száma, akik ott búcsút vettek tőle. Az '56-os forradalom A Krassó testvérek annyira különösek, hogy a filmvászon szereplőiként most is fel-fel bukkannak. Most nem csak ott. Krassó Miklósról Jávor István dokumentumfilmjét láthatjuk időnként, a kisebbik Krassó testvérről pedig Xantus János portréfilmjét.annyira köztiszteletben állt, hogy senkinek nem jutott eszébe Demszky Gábor gesztusát kifogásolni. Az eredeti elkorhadt kereszt helyére Wittner Mária, aki a sírt látogatta, emeltetett kopjafát a forradalom ötvenedik évfordulója előtt. Felállítására, egy vasárnap délután, szóban kért engedélyt, valószínűleg a temetőigazgató-helyettes rájött, hogy úgy sem fog engedni az '56-ból. Ezt tudtam meg, amikor próbáltam utánajárni a síráthelyezés okaira. Ki merte? A kopjafa átkerült, nyugtatgattam.

Minden a maga hivatalos útján ment. Az '56-os Szövetség 2007-ben foglalkozott először Krassó György áthelyezésének gondolatával. A Szabadságharcos Közalapítvány 2012. évi pályázatán kiemelt támogatásban részesültek, az első helyen szerepelt Krassó György hamvainak áthelyezése. 2013 októberében a főpolgármester engedélyezte a néhai Krassó György János újratemetésével kapcsolatban a Fiumei úti temetőben díszsírhely (57-D-1-1/A) adományozását. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) 2014. február 12-én - véletlen egybeesés, de Krassó halálának 23. évfordulóján - megtartott soros ülésén tárgyalta az '56-os Szövetség kezdeményezését és határozatával úgy döntött, hogy a számomra értelmezhetetlen "B" kategóriában a nemzeti sírkertbe sorolja Dr. Krassó György 1956-os forradalmár sírját. A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) vállalta, hogy a védettséget a Hivatalos Értesítőben közzéteszi. Ugyanakkor egyik sem vesz részt a síremlékavatás megszervezésében. A Budapesti Temetkezési Zrt.-t (Bp., Fiumei út 16.) a Szabadságharcosokért Közalapítvány 2014. április 23-án támogatásban részesíti. Krassó György síravatását és a gránátlappal való lefedést valószínűleg ebből finanszírozták, de az is elképzelhető, hogy ebben tévedek"..."A korábbi helyen a sírt megszüntették. Az új helyen, amikor csak föld borította, egy sírhant domborodott ki, ebből egy személy exhumálására következtetni. Van, aki azt mondja, nem voltunk ott, nem tudhatjuk. Női szentek. A sírkő hátoldalára felkerült a régi felirat...Az '56-os Szövetség elnökétől, Fazekas János Lászlótól megtudtam, hogy beszéd nem volt, csak néma főhajtás mellett koszorúztak. Körülbelül húszan voltak jelen. Gyuri, túl vagy az újratemetéseden".

krasjsrRégebbi idevonatkozó írás:. Sok jó ember között egy NAGY EMBER.

Módosítás dátuma: 2014. november 06. csütörtök, 10:08  

Szóljon hozzá!

tyim elvben egy demokratikus, szókimondó portál! De azért vannak illemszabályok, melyeket nem illik áthágni! Ha mégis mutatkozna szándék, tyim éber...


Biztonsági kód
Frissítés

Keresés

Jelenlévők

Oldalainkat 123 vendég böngészi
A site hozzáadása a KedvencekhezAz oldal hozzáadása a KedvencekhezBeállítás kezdőlapnak!Oldal megosztásaOldal elküldése emailkéntOldal nyomtatása